1, Miért pont ők? Politikai el - Nemzeti Kerekasztal,EZEN KELL VÁLTOZTATNUNK, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1, Miért pont ők? Politikai el

2007-09-19 19:50:21, szerda

	1, Miért pont ők? Politikai elit Magyarországon. Miért pont ... sorozatunk első részében tekintsük át, hogy kik vezetik ma az országot. Ahhoz, hogy megértsük a hazai politikai elit létét és mibenlétét vissza kell nyúlnunk legalább a második világháborúig, bár tehetnénk távolabbi kitérőt is. A II. világháborút Magyarország elveszítette. Sokféleképpen lehet magyarázni ezt a tényt. Hivatkozhatunk arra, hogy belesodródtunk, említhetjük a környező országok felénk áradó gyűlöletét, a nagyhatalmi törekvéseket és még számtalan körülményt, azonban nem feledhetjük, hogy e háború sok tekintetben megpecsételte az ország sorsát. A felszabadítás álságos hangoztatása mellett hazánkat megszállta több, mint negyven évre a ,,dicsőséges" szovjet hadsereg. Sorsunkról a nagyhatalmak döntöttek, lehetőséget sem engedve az önálló véleményformálásra. A háború komoly véráldozatokkal járt, ugyanúgy szedve áldozatait a parasztságból, mint az értelmiségből. Ez, valamint a Trianontól, a háborúig terjedő időszak politikusaitól való kényszeres elhatárolódás okozta az első törést a politikai elit körében. Néhányukat leszámítva nem juthattak a hatalom körébe azok a kitűnő államférfiak, akik a semmiből építették fel országunkat az első világégés után. Az új szelek már a ,,hős antifasiszták", partizánok és mindenféle kommunista söpredék felől kezdtek fújdogálni és annak ellenére, hogy az első választások akár jó irányba is vihették volna az országot már látható volt a demokrácia összeroppanása felé vezető út. Mindössze kicsit ugorva az időben hamarosan elérkeztünk a Rákosi-féle kommunista hatalomátvételhez. A klasszikus politikai elit második arculcsapásának idejét érhette meg ekkor. Megkezdődött a hazai értelmiség kíméletlen politikai üldöztetése. Bárki, aki szót mert emelni a diktatúra ellen jobb esetben a történelem süllyesztőjében, rosszabb esetben a hatalom talpnyaló rendőrségének börtöneiben tűnt el. Az észérvek eltűntek, megsemmisültek és az akkori szovjet háttérhatalom kegyeinek keresése, maradéktalan kiszolgálása vált az egyetlen céljává az ország vezetőinek. Analfabéta gyári munkások, véres akciókkal kétes hírnevet szerzett háborús partizánok, kommunista káderek emelkedtek fel a semmiből és söpörték el az egyre gyengülő társadalmi ellenállást. Olyan emberek hoztak döntéseket gazdasági kérdésekben, akik még az elemi iskola elvégzését is csak komoly kihívások árán teljesítették. A nemzetben gondolkodó politikusok egy része kényszerből hallgatásra kárhoztatott, míg másik részük megvált hazájától és máshol kereste meg boldogulását. Ez az ,,új rend" határozta meg a magyar társadalom minden szegletét és ez a rendszer az, amely jegyeit máig hordozzuk. Ez a sötét korszak soha nem látott mélységekbe vezette az embereket. A hatalomtól való félelem, az egymással szembeni bizalmatlanság egyeseket a suttogva elmondott rendszerkritikára szorította, míg mások siettek kielégíteni az elvárásokat. Besúgóvá, árulóvá lettek. Megkezdődött az egymástól való eltávolodás, az összetartozás érzésének és az összefogás szükségességének tagadása. Az emberek nagyon sokáig nem merték ,,rendszerellenes"gondolataikat megosztani másokkal, azonban a kommunista hatalom elérte azt, amit soha senkinek nem sikerült Magyarországon; egy idő után már nem is akarták. Megkezdődött a birka módjára történő belenyugvás a ,,megváltoztathatatlanba". Nem voltak célok, nem voltak tervek, az maradt csak, hogy ,,éljek, a más sorsa nem érdekel". A társadalmi közösségformálás kimerült a nagy felvonulások alkalmával. Az utolsó reményt '56 villantotta fel. Ekkor történt meg a modernkori Magyarország utolsó, spontán, rendszerváltásra törekvő társadalmi megmozdulása. Emelt fővel, nyíltan mentek az emberek utcára és mindannyian akarták azt, amiről már utólag megállapíthatjuk, hogy reménytelen volt. Demokráciát, szabadságot, valós döntési lehetőséget. A forradalom megtorlása volt a végső csapás a nemzeti elit számára. Sokan - hasonlóan a Rákosi-rendszer kezdeti időszakához hasonlóan - a ,,lábukkal szavaztak", azaz elmenekültek az országból, míg a többiek örökre elhallgattak és belemerültek a Kádár-rendszer posványába. Ez a rövid és igen sarkos történelmi áttekintés arra próbált rámutatni, hogy mely politikai elitet engedtük továbbélni az un. rendszerváltás idején. Nem más ez, mint a Rákosi-, és Kádár-rendszer gyökereiből táplálkozó és mindent túlélő MSZMP, annak jogutódja az MSZP és az MSZMP volt tagjaiból formálódó állítólagos rendszerváltó értelmiség. Más elemek is bekerültek ebbe az elitbe, azonban a fővonal máig folytonos. A nyolcvanas évek végén egyszercsak elkezdett inogni, majd recsegni-ropogni a mesterségesen összeeszkábált uralmi rendszer. Az MSZMP egyes tagjai lázas sietséggel kezdtek készülni a jövőre. Tudták, hogy övék még a hatalom, övék a média, tehát bármit megtehetnek. Tudták azt is, hogy a rendszer nem fenntartható hosszútávon, ezért cselekedniük kellett. Elkezdték szépen, lassan húzgálni a mézesmadzagot. Elvileg várható lett volna egy véres, mindent elsöprő forradalom is, azonban ők már negyven év alatt megtanulták, hogy ha megfelelően engednek az elvi pórázon és hazugsággal, megtévesztéssel mederben tartják az eseményeket, akkor hosszútávra megalapozhatják jövőjüket. Létrejött a Nemzeti Kerekasztal. Talán furcsának tűnhet, de már akkoriban sem volt minden az, aminek látszott. A kerekasztal célja a békés rendszerváltás és a többpárti demokrácia megteremtése volt, legalábbis mi így tudtuk. A valóságban már láthatjuk, hogy egyfajta hatalomátmentés zajlott akkoriban. Kik is lettek a többpártrendszer részvevői, az ország mai urai? Az MSZP tulajdonképpen egészen Kun Béláékig visszavezethetően jogfolytonos. Mindig váltottak, mindig mást hirdettek, mindig hazudtak, azonban uralmuk Magyarországon töretlen. A Tanácsköztársaság ,,népuralmi" rendszere, a két háború közötti kommunista mozgalmak, a negyvenéves diktatúra egészen máig nyúlik, a ,,nagy reformok" koráig. A köntös változott csak. Soha nem törekedtek a munkások és parasztok megbecsülésére, felemelésére, céljuk mindig egy szűk elit tartós fennmaradása, ideológiai magasságokba emelése és saját cinikus boldogulásuk megteremtése volt. Ha kellett államosítottak mindent, elvéve akár az utolsó morzsákat is az emberektől, de ha kellett, akkor az elvett javakat privatizálják saját maguk és érdekköreik részére. Az évtizedek során tehát kétszer vettek el mindent tőlünk, magyaroktól. Az államosított javakat Moszkvának adták, míg a privatizáltakat New Yorknak. Ők mindig busásan kerestek ezen, azonban az emberek mindig-mindig rosszabbul éltek. A híres rendszerváltó SZDSZ talán még károsabb, ha lehet egyáltalán ezt bármilyen módon mérni. E ,,reformer", kommunista-ellenes párt tulajdonképpen 4 év alatt forrt össze a ,,főellenséggel". Ha nem számítjuk a paktumok korát, akkor kijelenthetjük, hogy az ő idejük igazán 1994-ben jött el. Szerepük másabb, mint az MSZP-é. Azontúl, hogy az anyagiak összeharácsolása náluk is kiemelkedő szerepet játszik, ők azok, akik gyökerestül akarják kiírtani mindazt, ami egy társadalom erkölcsiségéhez, morális tartásához és egyáltalán fennmaradásához szükséges. Az ember fogyasztóvá degradálása, a tanulás és az egészségmegőrzés szolgáltatássá avanzsálása a kufárszellemet tükrözi. ,,Élj a mának" hirdetik, már előre elmosva a jövő útját. Pusztítsd önmagad, mit számít mi lesz holnap. Légy szingli, hisz a gyerek csak nyűg, de ha házasodsz, akkor csak egy másik melegnek szavazz bizalmat. Szakadj el gyökereidtől, vess el mindent, ami erkölcsös, támadd a kereszténységet, hisz ez mind-mind anakronisztikus. Hosszasan sorolhatnánk, azonban mindezt összefoglalhatjuk egy mondatban is: ,,Tedd magad védtelenné, hogy uralkodhassak rajtad". Ahhoz, hogy ők hatalomra kerülhettek, tisztáznunk kell az MDF szerepét, amely a többi párthoz képest elsöprő többséggel nyerte az első szabad választásokat. Az MDF kezében volt a kulcs ahhoz, hogy tiszta vizet önthessen a pohárba. Megtehette volna hatalma birtokában, azonban egy újjal sem nyúlt a régi rendszer embereihez. Az MDF-kormány gyakorlatilag a teljes államapparátust átemelte az új rendszerbe és paktumot kötött az akkori legnagyobb ellenzéki párttal, az SZDSZ-szel. A mai MDF már sokkal letisztultabb és nyíltabb politikát folytat. Lojalitásuk a jelenlegi kormánypártokhoz megkérdőjelezhetetlen. Minden cáfolatuk a mélybe hull, hisz tetteikkel a cáfolatot is cáfolják. Nem hagyhatjuk ki a hatalmi elitből a FIDESZ-t sem. A párt a Soros-alapítvány köreiből emelkedett ki még a ,,rendszerváltás" hajnalán. Politikájuk egyértelműen liberális volt egészen addig, míg ki nem derült, hogy van náluk liberálisabb irányzat is. Ekkor történt egy jelentős irányváltás, amely a pártot a népi-nemzeti irányzat felé vitte. Nehéz megmondani, hogy hogyan nyertek '98-ban. Sokan vallják, hogy az MSZP egyszerűen megengedte, hogy győzzenek, így legalább négy évig alakulhatott más irányba az ország sorsa, azért, hogy 2002-től újból lecsaphassanak a népre. Ha jól megnézzük, tulajdonképpen ez a négy év volt a tizenhétből, amikor nem egyértelműen a régi apparátus irányította a cselekményeket, bár soraikban máig találhatunk ,,jó elvtársakat". Mások azt vallják, hogy a lakosság bennük látta az új reményt. Tudjuk, hogy az ország, ha lassan is, de fejlődésnek indult 1998 és 2002 között. Tehát megvolt a remény és megvolt a fejlődés is, de akkor hogyan bukhatták el a 2002-es választást? Örök kérdőjel marad ez, az azonban nem, hogy a FIDESZ is történelmi lehetőséget mulasztott el kormányzása alatt. A régi klientúra elsöprése, a pártkáderek és a vadprivatizáció nyerteseinek felelősségre vonása csak hangzatos jelszó maradt. E tekintetben cinkos az ellenzék is akár érdekből, akár félelemből. De marad a kérdés, hogy miért éppen ők a mai politikai elit. Amiért ők lettek, azt már tudjuk. Jókor voltak jó helyen. A módszerváltáskori zűrzavarban ők tudtak leginkább érvényesülni. Az, hogy miért ők maradtak, már fájóbb pont. Azért, mert így akarják. A parlamentáris diktatúrának éppúgy részese a kormány, mint az ellenzék. A bebetonozott hatalom részesei a parlamentben ülnek és foggal-körömmel ragaszkodnak kiharcolt előjogaikhoz. Nincs alternatívánk, mondják. Ha új erő jelenik meg, akkor az fasiszta, soviniszta, ultranacionalista, vagy egyszerűen csak szóra sem érdemes. Az elit ilyenkor összezár, legyen jobb-, vagy baloldali. Ha az elégedetlen tömeg az utcára vonul, akkor az rendbontás, sőt a demokrácia elleni támadás. Azonban ez a demokrácia nem az övék, hanem a mienk. Ezt az elit nem veszi tudomásul, mert ha megtenné, akkor rájönne, hogy a hatalom a népé, nem pedig a négyévente kiírt, hazug szimbólumokra épülő választásoké. Tudjuk jól, hogy van megoldás, hiszen pártállástól függetlenül érezhetjük, hogy egy üvegfal áll előttünk. Mögéláthatunk és észlelhetjük, hogy ami mögötte van az jó, azért megéri küzdeni. Valójában az maga az igazi demokrácia, a nép hatalma. Azonban ez az üvegfal még annyira kemény, hogy számunkra áthatolhatatlan. Az üvegfal a politikai elit. Lyukat kell rá vágnunk, hogy elérhessük azt, amire szükségünk van. Be kell nyúlnunk és el kell vennünk, ami a jogos jussunk. Sorban mindenki érdemei és munkája szerint, a lehető legigazságosabban. Amíg ezt nem tesszük, addig az üvegfal parancsol nekünk. Tudnunk kell azt is, hogy az üvegfalat nem törhetjük szét. Ha széttörik, akkor nincsenek korlátok, mindenki rászabadul mindenre, mert az ember már csak ilyen. Tehát hatalmi elit mindig volt, van és lesz, mert kontroll kell és rendszer is kell, de azt nekünk, azaz a társadalomnak kell kiépíteni és uralni, nem pedig fordítva. Alig hiszem, hogy ma, 2007-ben van más lehetőségünk, mint az összefogás és az összetartás. Kézzel fogható az az igyekezet, amely ez ellen irányul, amelyet tudatosan erőltettek ránk sok évtized alatt. Ha a vállalkozót bántja a rendszer, akkor az állami alkalmazott dörzsöli a tenyerét és fordítva. A vidéki a városit szidja, a zsidó a keresztényt, a beteg az orvost, a tanuló a tanárt és mindez fordítva. Semmi szolidaritás nincs az emberekben, sőt dögöljön meg a szomszéd lova is, csak, hogy az irigység is teret nyerhessen. EZEN KELL VÁLTOZTATNUNK. Fogjunk össze és harcoljunk e rendszer ellen, mert különben saját és gyermekeink sírját ássuk meg. Vállaljunk szolidaritást embertársainkkal. Döbbenjünk rá, hogy ha a nagycsaládosok tüntetnek jogaikért, akkor értünk is tüntetnek. Ha a MALÉV-esek sztrájkolnak, akkor értünk is sztrájkolnak. Ha a Kossuth-téri tüntetők kint fagyoskodnak a Parlament előtt, akkor értünk is fagyoskodnak. Ne vessük meg őket, ne higgyünk a hazug médiának, amely mindig a politikai elitet védi bármely oldalról is. Érezzük át a követeléseiket és támogassuk őket, ha kell szavakkal, ha kell tettekkel. Mindannyian ugyanazért küzdenek. Jogokért, a mi jogainkért, bármely politikai elittel szemben. althir.org

0 komment , kategória: Általános

Címkék: embertársainkkal, szükségességének, rendszerváltásra, egészségmegőrzés, megállapíthatjuk, többpártrendszer, kormánypártokhoz, összeharácsolása, közösségformálás, megalapozhatják, süllyesztőjében, megtévesztéssel, privatizáltakat, fennmaradásához, véráldozatokkal, áthatolhatatlan, rendszerellenes, államapparátust, vadprivatizáció, kereszténységet, hatalomátmentés, arculcsapásának, erkölcsiségéhez, anakronisztikus, cselekményeket, magyarországon, belesodródtunk, rendszerváltás, szolgáltatássá, megbecsülésére, nagycsaládosok, összeeszkábált, hivatkozhatunk, összeroppanása, államosítottak, kufárszellemet, hazai politikai, második világháborúig, környező országok, nagyhatalmi törekvéseket, ország sorsát, felszabadítás álságos, nagyhatalmak döntöttek, háború komoly, háborúig terjedő, első törést, politikai elit, hatalom körébe, kitűnő államférfiak, semmiből építették, első világégés, első választások, Nemzeti Kerekasztal, EZEN KELL VÁLTOZTATNUNK,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]